Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Deme László

1996. július 14.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, valamint a tasnádi Vas Márton Anyanyelvápoló Kör júl. 15-20 között partiumi anyanyelvápoló jutalomtábort szervez a Nagykároly melletti Gencsen. A falu református lelkészét, Bátori Gyulát jó szervezőnek ismerik. Vas Zoltán orvos, a tasnádi kör elnöke szervezői munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 45 gyermek és 15 kísérő érkezhessen a táborba. A tanulók az Aranka György nyelvművelő verseny helyezettjei. A tanulók magyarországi /Deme László, Kerekes Barnabás, stb./ és hazai /Bura László, Kónya László, Zsigmond Győző és Tapodi Zsuzsa/ előadásait hallhatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1997. szeptember 13.

Tamás Sándor, Kovászna megyei képviselő, részt vett a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanévnyitó ünnepségén. A kantai római katolikus templomban tartott szentmise után Deme László, a gimnázium igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. A diákokat és szülőket Ambrus Ágnes, magyar szakos tanfelügyelő és Tamás Sándor képviselő köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./

2010. január 29.

Magyar rivalizálás a tanácsokban
A háromszéki városok önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok közül legtöbben úgy látják: van még javítanivaló az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közti együttműködésben. A helyhatósági választások óta eltelt időszakban a 9 MPP-s, 8 RMDSZ-es és 4 román párti képviselőből álló sepsiszentgyörgyi testület ülései rendszerint a két frakció közti vitáktól voltak hangosak.
Sepsiszentgyörgy: vitáktól hangos testületi ülések
Klárik Attila, a tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, a polgári párti képviselőkkel egyénenként jól tudnak kommunikálni, a teljes frakcióval azonban már sokkal nehezebb együtt dolgozni. „Úgy tűnik, a polgári párti képviselők attól tartanak, ha kompromisszumot kötnek az RMDSZ-szel, elveszítik a szavazótáborukat.
Az ellenzéki magatartás azonban gyakran abszurd helyzetekbe sodorja az MPP-s tanácstagokat: az is előfordult, hogy a polgári párti képviselő a vita hevében a saját benyújtott javaslata ellen szavazott” – mutatott rá a frakcióvezető. Klárik úgy látja, az MPP képtelen csapatként fellépni, ezért gyakran megtörténik, hogy a bizottságokban egyetértenek, majd a plénumban felrúgják a megállapodást. Gazda Zoltán MPP-s önkormányzati képviselő szerint a polgári frakció gyakran elkövette azt a hibát, hogy első körben rendszerint Antal Árpád RMDSZ-es polgármesterrel és nem a szövetség frakciójával egyeztettek.
„Az együttműködési megállapodást a polgármester rúgta fel, amikor novemberben Bálint József MPP-s alpolgármester leváltását kezdeményezte és végül el is érte a célját – mondta Gazda. – Véleményem szerint minél hamarabb újra kell tárgyalni az együttműködést a város fejlődése érdekében.” Hangsúlyozta: az MPP-nek fontos a városfejlesztés, ezért a jövőben a sarkalatos döntések előtt szorgalmazzák az egyeztetést az RMDSZ frakcióval.
„Az újabb megállapodás azonban nem lesz feltételek nélküli” – tette hozzá. Mint kiderült, a hat RMDSZ-es, öt MPP-s és négy független képviselőből álló baróti önkormányzati testületben is rendszeresek a két frakció közötti nézeteltérések. Pál Szilágyi Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője úgy látja, mindkét fél nyitott a párbeszédre. „Szándékosan egyik fél sem akadékoskodik, a város érdekeit tartjuk szem előtt” – szögezte le az önkormányzati képviselő. Véleményét Szabó Miklós polgári párti tanácsos is osztja. „Érződik a szemléletbeli különbség, de a város érdekében mindkét fél hajlandó a kompromiszszumra az eredményes munka érdekében” – nyilatkozta a Krónika érdeklődésére.
Kézdivásárhely: rosszabbra számítottak
Kézdivásárhelyen az önkormányzati választások eredményeképpen Rácz Károly, az MPP jelöltje foglalta el a polgármesteri széket, a tanácstestületben pedig tíz MPP-s és kilenc RMDSZ-es képviselő tevékenykedik. A város alpolgármestere, Szarvadi József is az MPP-t képviseli. Rácz Károly polgármester a Krónika érdeklődésére elmondta: elfogadhatónak tartja a két frakció közti együttműködést, bár néha úgy érzi, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a párt érdekeit tartják szem előtt.
Ennek ellenére a tanács működik, s a polgármester szerint most, a gazdasági válság idején még szorosabb együttműködésre lesz szükség a két frakció között, hogy a pénzhiányt a városatyák leleményességével ellensúlyozni tudják. Deme László RMDSZ-es tanácsos kifejtette: kezdetben úgy vélte, nehéz, vitáktól terhes négy évnek néznek elejébe. Ennek ellenére a szövetség képviselője szerint a két frakció reményein felül együtt tud működni. Deme László elmondta, hogy a bizottsági üléseket, majd frakción belüli megbeszéléseket követően nem a tanácsülésen terjesztik elő javaslataikat, hanem a polgármesterrel konzultálnak a viták elkerülése érdekében.
Csíkszereda: „összerázódott” a testület
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert-Kálmán érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: az RMDSZ és MPP közti együttműködés folyamatosan javul a helyi önkormányzatban. A 12 szövetségi és 7 MPP-s tanácsosból álló testület Ráduly megfogalmazása szerint „2008-ban összerázódott, az elmúlt évben pedig a két frakció nagyon jól együtt tudott működni a város érdekében.” Xántus Attila, az RMDSZ-frakció vezetője is pozitívnak értékelte a polgári párttal fenntartott viszonyt.
„A közös munka jónak mondható annak ellenére, hogy voltak döntések, melyek kapcsán nem értettünk egyet az MPP-vel. A kényesebb problémákban azonban meg tudtunk egyezni” – mondta a frakcióvezető. Az MPP-s Pap Előd is hasonlóan nyilatkozik a kérdésben. „Az első fél év szinkópái után normálisnak mondható viszony alakult ki a két párt képviselői között”– magyarázta a polgári párti frakcióvezető.
Tusnádfürdő: a többség diktál
Tusnádfürdőn azonban szintén nem felhőtlen a viszony a két frakció között, az együttműködésének megítélésében, mint kiderült, jelentős különbségek vannak. Míg a fürdőváros MPP-s polgármestere, Albert Tibor érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, a négy MPP-s, három szövetségi és egy független képviselőből álló tanácstestület munkáját eddig eredményes együttműködés jellemzi, az RMDSZ-es Butyka Zsolt szerint a jelentős döntéseket rendszerint a többségben lévő polgáriak hozzák meg. „Az MPP lehetne nyíltabb, közlékenyebb is” – mondta a szövetség tanácsosa.
Székelyudvarhely: marad a viszály
Székelyudvarhelyen mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy újraalakult a városi tanács, s az eredményhirdetést követően a testület képviselői egyaránt úgy nyilatkoztak: remélik, hogy eredményesebb lesz majd a két, egyaránt 9-9 tagú frakció együttműködése. Az új testületben, mint ismeretes, a Zöld Párt is kapott egy mandátumot. A csütörtöki tanácsülést követően megtudtuk: az RMDSZ és az MPP képviselői mára már nem enynyire derűlátóak.
„Azt látom, hogy az RMDSZ frakciója nem elég nyitott, nem elég rugalmas, ugyanakkor bizalmatlanságot is érzek, és azt, hogy rendszerint erőből állnak hozzá a feladatokhoz – nyilatkozta kérdésünkre Szász Jenő, Székelyudvarhely MPP-s alpolgármestere. – Sokszor nehezen, kompromisszumok révén hozzuk meg a legtöbb döntéseket.” Szász úgy véli, Bunta Levente polgármester részéről aktívabb munkára van szükség a jövőben. A polgári párt elnöke azt is elvárja, hogy az RMDSZ-es városvezető jóval több munkát bízzon a képviselő-testületre. Nehezen megy az együttműködés Bunta Levente szerint is.
„Sok energiába kerül, hogy bármiféle előrelépés történjen a közös munkában. Sokszor úgy érzem, hogy csak akkor vagyunk eredményesek, ha jól kifárasztjuk egymást” – magyarázta a Krónikának Székelyudvarhely polgármestere. Bunta szerint Szász Jenő tevékenysége is kifogásolható. „Keveset jár be dolgozni, és olyankor is két órát dolgozik. A helyébe szégyellném felvenni a fizetést. Egyedül a tanácsülésen villog” – jegyezte meg Bunta. Ami az MPP-s tanácsosok munkáját illeti, a polgármester elmondta, van, aki többet, van, aki kevesebbet dolgozik, attól függően, hogy kit milyen feladatokkal bíznak meg.
A gyergyószentmiklósi tanácsban tíz polgári párti és hét RMDSZ-es tanácsos dolgozik. „A testületbeli viták nem amiatt vannak, mert más pártokat képviselünk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Gáll Árpád, az RMDSZ-frakció vezetője. Véleményét az MPP-s frakcióvezető, Dr. Simon Katalin-Emese is osztja. Emlékeztetett: korábban kizártak öt RMDSZ-es tanácsost a szövetségből amiatt, hogy a pártérdek ellenére megszavazták a távfűtésrendszer felújítására vonatkozó polgári párti beadványt.
A frakcióvezető elismerte, hogy noha éppen az említett munkálatokat célzó döntések meghozatalánál kezdetekben kemény RMDSZ-es ellenállásba ütköztek, az említett öt RMDSZ-es tanácsosnak köszönhetően, „az utolsó száz méteren, még tél beállta előtt sikerült felújíttatni a város fűtésrendszerét a magyarországi érdekeltségű Thermoenergy Kft.-vel. Érdeklődésünkre mindkét frakcióvezető a rendszer felújítását nevezte a tanácstestület legfontosabb megvalósításnak. Az RMDSZ soraiból kizárt öt tanácsos – Tinka Kálmán, Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor és Len Emil – továbbra is folytatja tevékenységét mindaddig, amíg hivatalos törvényszéki határozat nem születik a mandátumuk megszűnéséről.
Bíró Blanka, Csáki Emese, Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2011. november 21.

Sértegetés az éter hullámain – Incze László nevét veszi fel a Céhtörténeti Múzeum
Mint azt már jeleztük, puskaporos hangulatban zajlott le a kézdivásárhelyi tanács csütörtöki ülése, melyen az RMDSZ-frakció Rácz Károly polgármester felelőtlen sajtónyilatkozatait is sérelmezte. Az elöljáró ezt annyira nem szívlelte meg, másnap, rádióadásban, még rátett egy lapáttal.
Minekután Deme László tanácsos „igazságtalanul vádaskodónak” nevezte Rácz Károlyt a lapunkban is megjelent „replikájának” egyes mondatai kapcsán, és Nagy B. Tamás tanácsos is a „felelőtlen sajtónyilatkozataiért” fedte meg a polgármestert, az péntek délben, egy rádióműsor keretében azzal vágott vissza, hogy a városatyák csak azért szólaltak fel, mert „nem bírtak a szereplési vággyal”.
Az ülésen tárgyalt napirendi pontok közül kettőt tartunk érdemesnek a kiemelésre. A költségvetés-módosítás nem ment át, miután nem kapta meg a szükséges tíz szavazatot, a városatyák ellenben rábólintottak arra a civil kezdeményezésből fakadó, illetve Kovászna Megye Tanácsa, mint intézményfenntartó által szorgalmazott határozattervezetre, melynek értelmében a Céhtörténeti Múzeum felveszi néhai vezetője, Incze László nevét.
Lekommunistázott fiatalok
A tanácsülésen István Zoltán, az RMDSZ-frakció vezetője többek között a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet (KVISZ) kérését is tolmácsolta. A KVISZ adventi kézműves kiállítást és vásárt szervez a Vigadó előtt decemberben, erre a célra négy faházat igényeltek az önkormányzattól. A városvezető előbb gúnyos hangnemben párhuzamot vont az ifjúsági szervezet és a valamikori Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) között, majd nagyvonalúan megígérte, hogy bár a faházak bérlésének körülményeit még nem tárgyalták, de mindenképpen helyet biztosítanak a rendezvénynek.
Szavaznának az ügyvédről
István Zoltán a frakció nevében, a helyi közigazgatási törvényre hivatkozva írásban kért részletes tájékoztatást a polgármestertől a városháza és a Gosp-Com Kft. jogi képviselőjeként, sőt Rácz Károly magánügyvédjeként is ismert Eduard Predescu tevékenysége, illetve a bukaresti ügyvédnek kifizetett honoráriumok kapcsán. 
„Szeretnénk tudni, hogy az ügyvéd milyen feladatokat látott el városunk érdekében, kérjük részletekre lebontva, hogy ezekért milyen honoráriumot kapott” – fogalmazott a frakcióvezető, egyben javasolva, hogy Predescu foglalkoztatását tűzzék napirendre, és a helyi képviselőtestület döntsön arról, igényt tart-e további szolgálatára.
Kirúgják a széket alóla?
A felvetés kapcsán Rácz Károly megígérte, a következő tanácsülésre részletes beszámolót készít, a már említett pénteki rádióadásban pedig a következőképpen nyilatkozott: „Érdekes az RMDSZ-frakció érdeklődése az ügyvéd tevékenysége iránt, úgy tűnik, mindenáron próbálják kirúgni a széket a polgármester alól, próbálják megsemmisíteni azokat a pilléreket, amelyek a munkáját támogatják.”
Rácz a műsorvezető kérdésére hangsúlyozta: az ügyvéddel kötött szerződés részleteit csak a tanácsosok ismerhetik, egy titoktartási cikkely miatt ezek nem tárhatók a nagy nyilvánosság elé. Csakhogy a „nagy nyilvánosság” nem a szerződés részleteire kíváncsi, hanem arra, hogy az elmúlt három évben a polgármesteri hivatal mennyit fizetett ügyvédi honoráriumra és egyéb „konzultációkra”… Kertész Tibor 
Székely Hírmondó
Erdély.ma



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998